Mint az köztudott, visszatértem legjobb barátomhoz, Mickeyhez, így aztán mindenki nagy örömére újraindul a blogom. Mivel már egy egész hete itt vagyok (1 down, 11 to go) , ezért itt az ideje annak, hogy beszámoljak, mi is folyik itt Gyöngyösön ööö Franciaországban. Na nézzük!
Ez alkalommal szerencsére eltekintettek attól, hogy négy napon keresztül különféle tréningeken szenvedjek, így megérkezésem másnapján már egyből Disneyland felé vehettem az irányt, hogy újra teljes ID-t kapjak, na meg szép új egyenruhát, aztán mehessek is dolgozni. A nyári rucimmal ellentétben most egész menő szerkót kaptam, van egy szép kék szoknyám (nem gatya, hurrá!), egy szép törtfehér ripityomom, egy kék virágmintás mellénykém vagy mim, meg egy virágmintás köténykém. Kár, hogy nem nyár van, mert akkor itt be is fejeződne a dolog, ám mivel már most meglehetősen hideg van, ezért ehhez a szetthez még egy sötétzöld, rettenetesen ronda kardigán is társul, na meg zöld kabát, zöld sapka, zöld sál meg zöld kesztyű. Kék és zöld? Na ez még nekem is sok. Ám állítólag le lehet majd cserélni a dolgot pirosra, ami nem sokkal jobb, de azért mégis, na!
Ha nem lenne világos a dolog, akkor elárulom: az, hogy más egyenruhám van, azt jelenti, hogy más lett a munkám is. Sikeresen elhagytam a restauration sötét bugyrait (bár nem teljesen, lásd később), és beálltam a merchandise csapatba eladóként. Mivel az épphogy megnyílt karácsonyi vásárban fogok dolgozni, ezért a munkám annyira nem más, mint amit nyáron csináltam, kivéve, hogy itt nem nekem kell elkészítenem a cuccokat, na meg hogy már az első rendes napomon hárman fizettek csekkel. Milyen dolog ez? Így utólag örülök, hogy a kasszás tréninget újra megcsináltatták velem, mert bár csupa olyan dolog hangzott el, amit már tudtam, és a tréner is minden kérdés után tőlem várta a választ, de azért lehet mégsem ártott ismét belemélyedni abba, hogy mi is a teendő olyankor, amikor valami elmebeteg előkapja a csekkönyvét.
A karácsonyi vásárunk egyébként 6 bódéból áll, van itt minden, mi szem-szájnak ingere, sapka-sál-kesztyű, hercegnő-outfittek, karácsonyi cuccok tömkelege, stb stb. Egy kicsit azért nehéz úgy a munka, hogy kb. minden második termék nekem is kell, de gondolom ezen majd túlteszem magam. Egyetlen olyan termék van, aminek a közelébe se szeretnék menni, és ez nem más, mint a barbe-á-papa. Ez sajnos nem az a Barbapapa, aki először megjött, hanem a jó öreg vattacukor. Még nyáron volt egy olyan érzésem, hogy ha én egyszer boltban kapok majd munkát, akkor tuti ott, ahol a vattacukrot is csinálják, hogy jól beállítsanak engem, mint tapasztalt kajásat. Na, hát a dolog össze is jött, már első nap beraktak, hogy akkor tanuljam meg, hogyan is működik a dolog. Igazából nem nehéz a cucc, mert csak forgatni kell a pálcát, de azért vannak parák, például hogy egy ügyes mozdulat, és az egész ledőlt, na meg hogy folyamatosan áll a sor és mindenki bámul bele a pofádba, hogy mit bénázol már. A legrosszabb az egészben pedig az, hogy nem elég, hogy teljes menetfelszerelés jár a munkához (hajháló, maszk stb stb), de a "nagyon-fontos-kötelező-viselni" szemüveg a magas fekákra készült, és nem rám, és ha csak lenézek, le akar rólam esni, így aztán egy kézzel szinte végig fogni kell, ami igencsak megnehezíti a barbapapa készítését. Kicsit reménykedem abban, hogy majd megsajnálnak, és nem nagyon állítanak be vattacukrozni... :)
Amúgy vicces dolog így október közepén karácsonyi cuccokat árulni, főleg úgy, hogy itt nagyban megy a Halloween-szezon. Igazából már elég régóta érdekelt, mit is nyújt a Disney ilyenkor, és hát nem kellett csalódnom, sőt!
A parkot hihetetlenül ötletesen díszítették fel, mindenhol ott téblábolnak a gonosz Disneysek, akik ugye sokkal nagyobb arcok, mint a hercegnők és társaik, ráadásul egy rakat speciális esti bulit is csinálnak. Az egyikre most el is mentem, és cseppet sem bántam meg, hogy kiadtam érte x eurót (sőt, lehet megyek mégegyszer, na meg persze a többit se hagyom majd ki). Az egyetlen probléma, hogy bár ez a buli Mickey "not-so-scary" Halloween-bulijaként nyomul, és elsősorban a gyerekeknek készül, azért engem így is sikerült jó néhányszor megijeszteniük a kedves tökemberkéknek, akik fel-alá rohangáltak Frontierlandben, és hátulról támadtak a szerencsétlenekre (többek között rám). Az egyiket megpróbáltam visszaijeszteni, és utána végigkergetett a fél parkon, miközben a kis buzogányával folyamatosan a fejemet ütögette. LOL. Elgondolkoztam: ha én ezen a bulin többször majdnem becsináltam, mi a fenét fogok csinálni a 30-án megrendezett "Terrorific night" bulin, ahova 12 éven aluliaknak nem is mehetnek, mert hogy ijesztő...? :)
Ja, még egy vicces dolog: itt a nagy szervezettség közepén még senki sem jutott el odáig, hogy névtáblát kapjak, így most éppen Charlotte-ként nyomulok. Azért választottam a szűk kínálatból ezt a nevet, mert ez lehet angol és francia is, így aztán majd mindenki jól azt hiszi, hogy a másik országból jöttem, háhá! Szóval nem is lenne nagyon gáz a dolog, ha nem lennék tök új, és nem hívnának állandóan Charlotte-nak. Az egyik srác oldalról elkezdett magyarázni, hogy Charlotte légyszi csináld ezt meg azt, és ezt kb. háromszor kellett elmondania, mire nekem leesett, hogy hozzám beszél. Aztán akkor is néha lefagyok, amikor a vevők azt mondják, hogy köszönöm Charlotte. Na de ki az a Charlotte?
Ja, hogy én...!
Ez alkalommal szerencsére eltekintettek attól, hogy négy napon keresztül különféle tréningeken szenvedjek, így megérkezésem másnapján már egyből Disneyland felé vehettem az irányt, hogy újra teljes ID-t kapjak, na meg szép új egyenruhát, aztán mehessek is dolgozni. A nyári rucimmal ellentétben most egész menő szerkót kaptam, van egy szép kék szoknyám (nem gatya, hurrá!), egy szép törtfehér ripityomom, egy kék virágmintás mellénykém vagy mim, meg egy virágmintás köténykém. Kár, hogy nem nyár van, mert akkor itt be is fejeződne a dolog, ám mivel már most meglehetősen hideg van, ezért ehhez a szetthez még egy sötétzöld, rettenetesen ronda kardigán is társul, na meg zöld kabát, zöld sapka, zöld sál meg zöld kesztyű. Kék és zöld? Na ez még nekem is sok. Ám állítólag le lehet majd cserélni a dolgot pirosra, ami nem sokkal jobb, de azért mégis, na!
Ha nem lenne világos a dolog, akkor elárulom: az, hogy más egyenruhám van, azt jelenti, hogy más lett a munkám is. Sikeresen elhagytam a restauration sötét bugyrait (bár nem teljesen, lásd később), és beálltam a merchandise csapatba eladóként. Mivel az épphogy megnyílt karácsonyi vásárban fogok dolgozni, ezért a munkám annyira nem más, mint amit nyáron csináltam, kivéve, hogy itt nem nekem kell elkészítenem a cuccokat, na meg hogy már az első rendes napomon hárman fizettek csekkel. Milyen dolog ez? Így utólag örülök, hogy a kasszás tréninget újra megcsináltatták velem, mert bár csupa olyan dolog hangzott el, amit már tudtam, és a tréner is minden kérdés után tőlem várta a választ, de azért lehet mégsem ártott ismét belemélyedni abba, hogy mi is a teendő olyankor, amikor valami elmebeteg előkapja a csekkönyvét.
A karácsonyi vásárunk egyébként 6 bódéból áll, van itt minden, mi szem-szájnak ingere, sapka-sál-kesztyű, hercegnő-outfittek, karácsonyi cuccok tömkelege, stb stb. Egy kicsit azért nehéz úgy a munka, hogy kb. minden második termék nekem is kell, de gondolom ezen majd túlteszem magam. Egyetlen olyan termék van, aminek a közelébe se szeretnék menni, és ez nem más, mint a barbe-á-papa. Ez sajnos nem az a Barbapapa, aki először megjött, hanem a jó öreg vattacukor. Még nyáron volt egy olyan érzésem, hogy ha én egyszer boltban kapok majd munkát, akkor tuti ott, ahol a vattacukrot is csinálják, hogy jól beállítsanak engem, mint tapasztalt kajásat. Na, hát a dolog össze is jött, már első nap beraktak, hogy akkor tanuljam meg, hogyan is működik a dolog. Igazából nem nehéz a cucc, mert csak forgatni kell a pálcát, de azért vannak parák, például hogy egy ügyes mozdulat, és az egész ledőlt, na meg hogy folyamatosan áll a sor és mindenki bámul bele a pofádba, hogy mit bénázol már. A legrosszabb az egészben pedig az, hogy nem elég, hogy teljes menetfelszerelés jár a munkához (hajháló, maszk stb stb), de a "nagyon-fontos-kötelező-viselni" szemüveg a magas fekákra készült, és nem rám, és ha csak lenézek, le akar rólam esni, így aztán egy kézzel szinte végig fogni kell, ami igencsak megnehezíti a barbapapa készítését. Kicsit reménykedem abban, hogy majd megsajnálnak, és nem nagyon állítanak be vattacukrozni... :)
Amúgy vicces dolog így október közepén karácsonyi cuccokat árulni, főleg úgy, hogy itt nagyban megy a Halloween-szezon. Igazából már elég régóta érdekelt, mit is nyújt a Disney ilyenkor, és hát nem kellett csalódnom, sőt!
A parkot hihetetlenül ötletesen díszítették fel, mindenhol ott téblábolnak a gonosz Disneysek, akik ugye sokkal nagyobb arcok, mint a hercegnők és társaik, ráadásul egy rakat speciális esti bulit is csinálnak. Az egyikre most el is mentem, és cseppet sem bántam meg, hogy kiadtam érte x eurót (sőt, lehet megyek mégegyszer, na meg persze a többit se hagyom majd ki). Az egyetlen probléma, hogy bár ez a buli Mickey "not-so-scary" Halloween-bulijaként nyomul, és elsősorban a gyerekeknek készül, azért engem így is sikerült jó néhányszor megijeszteniük a kedves tökemberkéknek, akik fel-alá rohangáltak Frontierlandben, és hátulról támadtak a szerencsétlenekre (többek között rám). Az egyiket megpróbáltam visszaijeszteni, és utána végigkergetett a fél parkon, miközben a kis buzogányával folyamatosan a fejemet ütögette. LOL. Elgondolkoztam: ha én ezen a bulin többször majdnem becsináltam, mi a fenét fogok csinálni a 30-án megrendezett "Terrorific night" bulin, ahova 12 éven aluliaknak nem is mehetnek, mert hogy ijesztő...? :)
Ja, még egy vicces dolog: itt a nagy szervezettség közepén még senki sem jutott el odáig, hogy névtáblát kapjak, így most éppen Charlotte-ként nyomulok. Azért választottam a szűk kínálatból ezt a nevet, mert ez lehet angol és francia is, így aztán majd mindenki jól azt hiszi, hogy a másik országból jöttem, háhá! Szóval nem is lenne nagyon gáz a dolog, ha nem lennék tök új, és nem hívnának állandóan Charlotte-nak. Az egyik srác oldalról elkezdett magyarázni, hogy Charlotte légyszi csináld ezt meg azt, és ezt kb. háromszor kellett elmondania, mire nekem leesett, hogy hozzám beszél. Aztán akkor is néha lefagyok, amikor a vevők azt mondják, hogy köszönöm Charlotte. Na de ki az a Charlotte?
Ja, hogy én...!
Nekem a nyári rucid is nagyon tetszett! Aw, irigyellek h halloweenkor ott vagy, biztos nagyon jók a díszletek. Lehet, átugrok egy vattacukorért, csakis Charlotte-tól :)
VálaszTörlésVigyázz a vatta/cukros bácsikkal.....
VálaszTörlésripityom!!!!!
VálaszTörlés(...igen, most esett le, hogy folytattad az írást)